endi írta:
Én baloldalinak vallom magam.
És kereszténynek is.
Elfogadjátok-e azokat, akik ilyenek?
Vannak-e a környezetetekben, gyülekezetben ilyen hívők?
Közösségben vagytok-e ilyen emberekkel?
Kedves Endi!
A baloldaliság, a szocialista forradalom célját Bibó az alábbiak szerint fogalmazta meg:
"A szocialista forradalom lényegében nem mond mást, mint azt, hogy amiképpen a született rang társadalmi funkciója túlélte magát, és felszámolandó – ahogy ez megtörtént a polgári forradalomban –, azonképpen a született vagyon társadalmi funkciója is túlélőben van, és a műgonddal alkotó ember életformájának a teljes győzelme azt kívánja, hogy ne csak főispánságokat és királyságokat, de gyárakat se lehessen örökölni, hanem a tényleges alkotó teljesítmény arányában ebben a munkában részt venni."
Látható, hogy ez a gondolat a kölcsönös szolgáltatások társadalma felé mutat, amelynek jellemzője, hogy a kizsákmányolást kizárja, és amint mondja a tényleges, alkotó teljesítmény szerint javadalmaztat. Abban az esetben, ha nálad a baloldali gondolat, a te hozzáállásod valami effélét jelent, hát el lehet mondani, hogy az a keresztyének teljes mértékben elfogadnak, és közösségben vannak veled.
Ugyanakkor, ha a baloldali gondolat a mai magyar politika baloldali jellemzőjét mutatja, amely a vadkapitalista, rejtett gazdasági, és hatalmi szervezetek uralmát jelent, amelyet afféle bolsevik taktikával tart fent a társadalom felett, annak kizsákmányolására, hát azzal én például nem sokat tudok kezdeni, de főleg elismerni nem tudom azt, mint keresztyének számára üdvözlendő dolgot. Azzal nem vagyunk közösségben.
Innen látszik, hogy a tisztességes baloldal mint tárgyalópartnerek a keresztyének számára elfogadhatóak, de az általam említett vadkapitalista indíttatású, illegitim gazdasági, hatalmi hátterű, és bolsevik harcmodorú emberek a keresztyének számára nemigazán elfogadhatóak.
Ezt csak azért írtam le, hogy a feltett kérdésedet a napi realitás szerint értelmezzük, és ez alapján már egyértelműen tudunk válaszolni a feltett kérdéseidre...