Literaty írta:
A konkoly nem jut menybe, de azt tagadni, hogy Krisztus minden egyes emberért kifizette az árat, ez nem bibliai,hanem logikai okfejtés.
Jézus meghalt azokért is akik nem tartoznak a búzához.
2Pt. 2,1
De voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogyan közöttetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak közétek becsempészni. Ezekkel megtagadják az Urat, aki őket megváltotta, így gyors pusztulást hoznak magukra.
Az evangélium prédikálása nem abból indul ki, hogy egy csoportnak hirdetem az evangéliumot: mondván Krisztus meghalt értetek, de tudva azt, hogy hazudok mert nem értük mindegyikükért,hanem csak egy részükért..
Érthető amit mondani akarok?
Ha a konkolyért Krisztus nem halt meg akkor döntési felelősségük sincs az evangélium kapcsán mert rájuk nem vonatkozik a felhívás.
A Biblia nem azt tanítja hogy csak értünk, hanem az egész világért.
"mert ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világ bűnéért" (1Jn.2,2)
Haladjunk visszafelé. Kezdjük 1Jn2,2-vel. Az egyes számot remélem észlelted. A világ egy bűnéért! Melyikért? Nos, az eredendő bűn miatt az egész világ bűn alá lett rekesztve. Itt az ez alóli felszabadulást jelentő kiengesztelésről van szó, a búza megváltása mellett. Nem véletlenül van szó a búza bűneiről, s a világ bűnéről. Róm8,19-23 is egyszerre beszél Isten fiainak és a teremtett világnak a megmeneküléséről. Szó sincs tehát itt a konkollyal való kiengesztelődésről. Az ugyanis nem kevesebbet jelentene, mint univerzális üdvösséget, hiszen univerzális kiengesztelés történt volna.
A konkolynak valóban nincs döntési felelőssége. Annyira nincs, hogy Jézus maga mondja, hogy példázatokban szól hozzájuk, hogy meg ne értsék, s hogy meg ne térjenek. (Mt13,13-15 és sok más igehely.) A konkolynak elég, hogy beszámítható, így tetteiért kell felelnie. Márpedig a Szentlélek bűn tekintetében a Jézus elleni hitetlenséget nevezi meg, amiért kárhoztatja a világot.
Pál tömegeknek hirdette az evangéliumot, nem zavarta, hogy csak azok hittek, akik örök életre választattak. (Csel13,48) Ám sosem hazudott. Nem mondta a többieknek, hogy de hát értetek is meghalt Isten fogadjátok már el! Pál sosem hirdette, - ahogy sokan ma hamisan teszik - hogy érted is meghalt Krisztus. Nem ő hirdette Krisztust, s rábízta arra, aki egyedül tudja kik a választottak, vagyis a Szentléleknek, hogy elvégezze a munkáját. A ma híg gyülekezetek oka, hogy az embereknek bebeszélik, hogy értük Jézus meghalt, s különféle pszichotechnikákkal rásegítenek a döntésre. Azután csodálkoznak, a sok leszakadón, az egyre lightosabb keresztyén életen, a liberalizálódáson, az üres udvariaskodásokon.
2Pt2,1. Érdemes továbbolvasni, mert itt még nem derül ki a végkifejlet. A 3.vers végén ez is kiderül: nem kerülik el kárhozatukat. Vannak tehát, akiket Krisztus megváltott, mégis elkárhoznak. Mi következik ebből? Egy dolog biztosan, hogy a kárhozattól nem lettek megváltva. (Hiszen egyébként nem kárhoznának el.) Marad a kérdés, hogy akkor mitől lettek megváltva? Csak tapogatózni lehet. Van amikor Jézus megszabadít valakit a gonosz lélektől, de nem költözik be. Mire fel az üres helyet hét gonosz lélek foglalja el, s rosszabb lesz a vég, int ahonnan elindultunk. Krisztusnak már a gonosz lélek kiűzéséért is fizetnie kell. Ahogy a betegségek magára vételéért is. Tíz bélpoklost gyógyított meg, de csak egy tért vissza hozzá, vagyis tért meg lelkében is. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a konkoly egy része is kap ízelítőt Krisztus megismeréséből. S amibe ez kerül, azt Jézus kifizette. Ám mivel a Szentlelket nem kapták meg, így csak az útszélre illetve a tövisek közé esett magot szimbolizálják. S csak gyötrésére vannak jó magnak. (8.vers) Azonban Isten az övéit képes megtartani a kísértésekben, a többieket meg az ítéletre fenntartani. (9.vers)
Igazából már azért is fizetnie kellett Jézusnak, hogy a hitetlenek egyáltalán pár évtizedet élhessenek e Földön. Az általános kegyelemnek is ára van.
Igen Jézus meghalt a teremtett világért is, ami nem tartozik a búzához. Ez teszi lehetővé, a megújult Föld és ég eljövetelét. Sátánért viszont nem halt meg. (Márpedig ha egy konkoly is megmenekülne, a vetője is vele szabadulna.)
Amúgy egy mondattal korábban, magad is azt írod a konkoly nem szabadul. A kérdés, az, hogy a konkolyt az emberek közé soroljuk-e. Pál ezt 1Th2,15-ben nem tette meg, hiszen minden ember ellenségeinek nevezi őket. Olyan igét meg nem igen adhatsz, ahol arról van szó, hogy Krisztus meghalt minden ember ellenségeiért. A Biblia két értelemben beszél az emberről. Szélesebb értelemben beleért mindenkit, aki Ádám magvából származik. Szűkebb értelemben, azonban, csak azokat érti alatta, akik Krisztus igazi képmásai. Vagyis akikben Krisztus lelke van. Péld28,12-től kezdve további igehelyeket találsz, ahol a két tábort megkülönbözteti a Biblia. Az Ádámképűség csak a kárhozatra ad belépőt. A Krisztusképűség az, ami az üdvösségre.
Így érthető az az ige is, mely szerint „az az Isten akarata, hogy minden ember üdvözüljön, s az igazság ismeretére jusson.” Minden ember, de nem az ellenségük. Gondold meg a teremtési rendet. Az ember Isten lelkével lett teremtve. Ezt a lelket veszítette el, vagyis vált lelki halottá. Vagyis már nem volt igazán ember. Állati sorshoz közel jutott, ahol az ösztönök dominálnak. A ma embere ezt nagyon szépen illusztrálja. Az emberi mivoltunk a maga teljességében csak akkor tér vissza, amikor a Szentlélek megelevenít bennünket.
Két reakció lehetséges. Ki lehet kérni, hogy nem nevez mindenkit embernek szoros értelemben a Biblia. Lehet hirdetni Krisztust, hogy minél többen eljussanak, az eredeti emberséghez, vagyis hogy Krisztus legyen az életük vezére.
Ami nem logikus, az biblikus se lehet. Ami biblikus az egyben logikus is. Abszolút értelemben ez fordítva is igaz. (Relatíve lehet valami önmagában konzisztens és ugyanakkor nem biblikus, de ez nem sok szót érdemel.) Jézust számosan próbálták logikai csapdába ejteni, de ő sose reagálta le úgy, hogy ez logikus, de nem biblikus, hanem mindig logikusan felelt. Tanulságos, amikor megkérdezték kell-e a császárnak adózni. Azt hitték a kérdés „kizáró vagy”, így Jézus akármit mond megfogták. Ám sima „vagy” volt, így Jézus kért egy pénzt, megkérdezte kit ábrázol majd ki mondta ami a császáré, azt neki, ami az Istené azt neki. Hasonlóan tanulságos, amikor megkérdezték, hogy aki hét fivér felesége volt sorban, az kié lesz a mennyben. Kiderült, hogy nem ismerték a logikai rendszert, hisz a mennyben nincs házasság. Egy vita során nincs is más lehetőség, mint a logikus érvelés. Ennek ismerete nélkül csak veszekedni lehet, személyeskedni, de az illető valójában vitaképtelen. Jézus nem volt az. Annyira nem, hogy végül már semmit se mertek tőle kérdezni. Egyszer meg ő kérdezett: János keresztsége a mennyből való vagy emberektől? Ám a válasz elmaradt, mert akiket kérdezett logikailag leleplezte. Tudjuk a végét. Akik a nagy logikusok voltak, azok végül teljesen logikátlanul döntöttek Jézus megölése mellett. Így egy fórum alapja a logika. A bibliának is meg van a maga logikája. Amit legteljesebben a református hitvallásokhoz hű teológia tár fel. S ez akkor is így van, ha a ma magát reformátusnak vallók többsége is ellenséget lát ebben. Logika kell ahhoz is, hogy az ember minél jobban értse a Bibliát. A logika ugyanis az az eszköz, amivel az ember felismeri, hogy itt valamit nem jól ért, mert ellentmondás van. Aki például a bibliai teremtést és az evolúciót képes összeegyeztethetőnek tartani, az reménytelen eset. Elég hozzá, hogy más azzal se tud mit kezdeni, hogy a bűn az első ember által jött a világba, s vele a halál. S azt hangoztatja halál addig is volt. Vagy itt van az eleve elrendelés kérdése. Inkább beprédikál mindnekit a mennybe, csak nehogy az egyetlen logikus választ elfogadja, vagyis Isten szuverenitását. Képes egyes számú igét, többes számúnak nézni, csak hogy igazolja, Jézus az egész világ bűneiért engesztelést szerzett.
Képes egy félreértelmezhető igét a sok-sok szilárdan álló ige elé helyezni. S amikor felszólítják, hogy ugyan adjon már magyarázatot a sok-sok igére, egyszerűen elhallgat. Rosszabb esetben visszakérdez, hogy melyekre, mintha még sose hallotta volna őket.