A depresszióról, mint az elidegenedő ember „népbetegségéről”…
Ahogy haladunk az idők beteljesedése felé, amikorra a Krisztus menyasszonyáért visszajön a Vőlegény az Írások ígérete szerint, a hívők számára egyáltalán nem meglepő módon, sőt nagyon is érthetően – hiszen a Biblia Isten beszéde, vagyis megingathatatlanul bizonyos – az ott megírt, megjövendölt jelenségek mindinkább beteljesednek. Pál apostol már Timóteusnak is figyelmébe ajánlotta az utolsó idők ismérvei közt:
„Értsd meg, hogy az utolsó időkben nehéz lesz helytállni. Mert az emberek önzők lesznek, (kiemelés tőlem – M. Z.).. Hiányozni fog belőlük a mások iránti szeretet, nem akarnak megbocsátani…”(2Tim 3, 1-3 Egyszerű fordítás). És mindezeket az ún. hívőkről mondja (sőt több, még ennél is botránkoztatóbbakat), akik „eközben megtartják ugyan a vallásosság külső látszatát, de a valódi istenfélelem erejét elutasítják” (5a. vers).
Mi köze mindezeknek a depresszióhoz? Nagyon is sok! Közismerten kedélybetegségnek szokták volt nevezni, pedig sokkal több a depresszió – hiszen olykor egészen az öngyilkosságig is eljut –, semmint hangulati elem, búskomorság. A depressziós ember képtelen a szeretetre, hiszen a szeretet a másik felé fordulás, az „ő” szolgálata, örömének keresése és munkálása – míg a depresszióban szen- vedő magába roskadva az „én” foglya. Világjelenség a depresszió. Vajon a hívők is ugyanúgy ki vannak téve ennek? Esetleg náluk is hasonlóak a tapasztalatok?
Hogy ezekre a kérdésekre választ kaphassunk, egy könyv idézetgyűjteményét ajánlom a kedves olvasó figyelmébe. 1996-ban (már 12 éve is igencsak időszerű volt) jelentette meg az Evangéliumi Kiadó. A szerző Tim LaHaye. A könyv címe: Kivezető út a depresszióból.
Nézzük mindenek előtt a magyar kiadó előszavát dr. Dulka Erika elmegyógyász szakorvostól:
…”Tim Le Haye (? – M. Z.) művében olyan konkrét tanácsokat kapunk, melyek bátran ajánlhatók azoknak is, akik a Bibliát tekintik életük zsinórmértékének. (Pardon, itt valami fogalomzavar észlelhető, hiszen egy keresztyén könyvkiadó nyilván elsősorban hívő embereknek, Bibliát ismerőknek jelentet meg kiadványt. De lehet egyszerű elírás, nyomdahiba is. Ugyanis egészen másképp működnek a testi-lelki jelenségek a világi embereknél, mint a valóban hitben járóknál. Mire gondolok? Például a böjtre. Orvos-biológiailag ismert tény, hogy 2-3 hét éhség-sztájk után a szervezetben visszafordíthatatlan és jóváte-hetetlen elváltozások mennek végbe. Egy-egy szent célért – és Istentől szándékolt! – való böjt viszont 4o nap után sem károsítja a hívő szervezetét. Személyes ismerőseim között is van ilyen… - M. Z. ). Lelki betegségekben járatos szakemberként el kell mondanom, hogy a könyv szerzője nem elmegyógyász, hanem más szakterületen szerzett magas képesítést. Így könyvében a depresszióról általánosságban ír. Ez nem felel meg azoknak az ismereteknek, amelyeket az elmegyógyászati tapasztalatok mellett a legújabb biokémiai tudományos kutatások is megerősítettek. Ezek szerint exogén és endogén, azaz külső okra visszavezethető és külső, kiváltó okra vissza nem vezethető depressziókat különböztetünk meg. Az ún. endogén, ’belülről eredő’ depressziók általában súlyosabbak, és egy részükről már pontosan tudjuk, hogy az agyban milyen vegyi anyag mennyiségének a csökkenésére vezethető vissza Tehát ugyanúgy testi elváltozás áll a betegség hátterében, mint pl. a pajzsmirigy csökkent működésénél vagy a cukorbetegségnél…” (Előre is elnézést kérek a tiszteletlen-nek tűnő, tudománytalan, dilettáns, nagyképű, stb. megjegyzésemért, de amikor Isten és ember kapcsolatában, a világ létrejöttének kérdésében, lelki-szellemi problémák okainak keresésében ilyen kijelentéseket olvasok, hallok, hogy „már pontosan tudjuk” – mindig mosolyognom kell. Ezek után szokott következni a Föld sokmillió éves korának „tudományos kijelentése”, a homoszexualitásnak hibás génekre, kromoszómákra való visszavezetése és jelen esetben a depressziónak kémiai elváltozásokkal magyarázása. Mindezek szembe mennek a Biblia világos megállapításaival, amelyeket a tudomány sohasem volt képes cáfolni. – M. Z.)
Szeretném hangsúlyozni, hogy a depresszió – más betegségekhez hasonlóan – a legtöbb esetben nem vezethető vissza valamilyen konkrét, személyes bűnre… a depresszió lehet testi eredetű is, az őszinte és engedelmes keresztyén élet sem jelent védettséget ellene, hiszen testünk, ’külső emberünk’ romlandó…
Az önsajnálattal, elégedetlenkedéssel és az agresszióval kapcsolatos, konkrét tanácsok megszívlelendőek, akár szenvedtünk valaha depresszióban, akár nem, hiszen olyan általános emberi (óemberi) tulajdonságokra vonatkoznak, melyek újra meg újra előtérbe törekszenek, elhomályosítva azt a belső örömöt, melyre mindnyájunknak ígérete van Jézus Krisztustól.”
És akkor következzenek az idézetek:
„A következő fejezetekben szó lesz róla, hogy a szomorúság, boldogtalanság oka elsősorban nem az életkörülményekben, anyagi vagy társadalmi nehézségekben keresendő.(…)
Ismertem olyan embereket, akik a legvisszásabb körülmények között is örömet sugároztak, de olyanokat is, akik boldogságukat nem tudták átélni. Véleményem szerint csak akkor gyógyulhat meg az ember, ha elfogadja, hogy nem a külső adottságok (ide szerintem szinte minden és/vagy mindenki behelyettesíthető – M. Z.), hanem az ő belső magatartása az oka szomorúságának. (14-15. old.)
Hogy milyen a depresszió elleni harc formája, azt már a gyermekkorban fel lehet ismerni. Az egyik legfontosabb ok, ha a gyermek elszakad szeretete tárgyától. Például egy jóllakott, tisztába tett, megelé-gedett csecsemő elkezd sírni, ha a szülők kimennek a szobából. A szeretet tárgyával való érintkezés boldogságérzést teremt benne, de az elválás magánosságba, lehangoltságba viszi. Ennek a pszichikai állapotnak elkerülése indítja sírásra. Ha az anya nem érti, bosszankodik a gyermek értelmetlennek látszó magatartása miatt, talán rákiált és így kiélezi a problémát. Két értetlen személy harca egymással a lehangoltság ellen és konfliktusba kerülnek. A szidalomtól erősödik a gyermek magányosságérzete, az anya pedig bűntudatot érez, hiányzó önkontrollja miatt, elveszti a pozitív képet magáról, és ez további lépés a lehangoltság felé. (16. old.)
Ha egy gyermeknek az a benyomása, hogy apja és anyja már nem szereti, és nem fogadja el, gyakran oda nem illő szavakat használ. Ha a szülők megértéssel és szeretettel helyreigazítják, nemcsak a későbbi önfegyelmezést, hanem a bűntudatot is leépítik, ami bizonyára felgyülemlett a gyermekben, amiért szüleit szavaival és gondolataiban megveti. (Ne gondoljuk, hogy a gyermek nem tudja mi a jó és mi nem). Ha a rebellis jellemet nem tartják kordában, később jelentkezik a társadalom elleni közönséges szidalmakban és feltűnő firkálásokban az épületek falain. (18. old.)
A depresszió tünetei: alvászavar, kedvetlenség, étvágytalanság, a nemi ösztön csökkenése (különösen nőknél), gondozatlan külső (a jól öltözött ember szereti magát), testi panaszok (21-22. old.)
Az emberek fogékonyabbak a depresszióra fizikai vagy pszichikai stressz után, illetve, ha fáradtak. Aki nem táplálkozik megfelelően (tehát vagy túl sokat eszik este, vagy nem helyesen étkezik), keményen dolgozik és késő éjszakáig fennmarad, az kiszolgáltatottabb helyzetben van. A házassági tanácsadáson mindig felhívom a házastársak figyelmét, hogy este fél tíz után ne beszéljenek negatív dolgokról, főként ne pénzügyekről. Nehézségeink nagyobbaknak látszanak olyankor, amikor fáradtak vagyunk.
Úgy látszik, senki sem kerülheti ki a rossz hangulatokat. Még a kifejezetten szangvinikus ember is lehet levert, pedig őt jókedvéért értékelik. Nőknél a havi ciklusnak tulajdonítják az érzelmi hullámzást, amely leterheli őket és elszívja energiájukat. De ne felejtsük el, hogy férfiak is sokszor ki vannak téve rendszeres érzelmi ingadozásnak. A nőknél a ciklus 26-29 nap, a férfiaknál inkább 34-38. (25. old.)
Ez a könyv szeretné megmutatni az olvasónak, hogy a hangulat ingadozásai és depressziós időszakai közepette, miként arathat mégis győzelmet. (…)
William James pszichológus azt mondta egyszer: ’Ha testileg kifejezünk egy érzést, megerősítjük; ha visszaszorítjuk, meggyengül.’ Ez azt jelenti, hogy a búskomorság első jeleit fütyülve vagy énekelve elűzhetjük, míg levertséggel vagy pesszimista beállítottsággal meghosszabbítjuk az időtartamát. Erre gondolhatott a zsoltáros, amikor így szólt: ’Szemeimet a hegyekre emelem’ (121. zsoltár). Ezzel szemben a lefelé nézés, a magunk elé meredés önpusztítóvá válhat. (26. old.)
Egyes fiatal asszonyok az esküvő vagy a nászút után hamarosan depresszívvé lesznek. Sok okuk van erre; az esküvői előkészületek feszültsége után a hétköznap csalódásai; vagy túlzott várakozásaik és idealista elképzeléseik a valóságban illúziónak bizonyulnak. Különösen akkor, ha nehézségeik mutatkoznak a nemi életben, ami néhány asszonynak fájdalmat okoz. Persze, nem tudják, hogy ez széles körű probléma és később javul a helyzet. Ha ekkor egy szép álomvilágba menekülnek a probléma elől, az megrontja a kapcsolatukat, és gyakran vezet depresszióhoz. Előfordul, hogy a házasságkötés után 4 nappal már tanácsadásra jönnek fiatal házasok. Általában rövid idő alatt megszűnnek a problémák, ha szeretettel bánnak egymással és tekintettel vannak társukra.(…)
Ha gyorsan egymás után jön két-három gyermek, a 3o év körüli anya depresszióba eshet, és inkább a kisgyermekekhez kötődik, de nem azért, mert kevésbé kívánja a férjével való kapcsolatot, hanem mert öntudatlanul fél a következő terhességtől. Hozzájárul ehhez még, hogy idegei erősen igénybe vannak véve, a sok munka és a szülések miatt testileg kimerült. Ha ebben az állapotban enged az önsajnálatnak, csakhamar depressziós lesz, elhanyagolja magát, és ápolatlan külsejével kockáztatja férje elhidegülését. (29-30. old.)
A negyedik évtized.
A vitalitás alábbhagyása miatt potenciája is csökkenhet, sőt most először impotenssé válhat. A férfiaknál ez súlyos próbatétel, ami depresszióhoz vezethet. Gyakran előfordul, hogy férfiak ilyenkor nők után futnak, hogy felébresszék nemi vágyukat. Ezért nevezik őket így. ’a bolond negyvenesek’. Az érett személyiség az ilyen helyzetben ritkábban érintkezik a feleségével, és ráébred, hogy a szexualitás jelentősége elsősorban a szeretet kifejezése, nem pedig a férfias ÉN bizonyítására szolgál. (31. old.)
Összefoglalva: minden életkorban megvannak a depresszió sajátos okai. Sok ember mégis szabad tőlük. Ők nem azért maradnak lelkileg egészségesek, mert nincsenek problémáik, hanem mert minden helyzetben egészséges belső beállítottsággal néznek azokkal szembe. (35. old.)
A depresszió okai
A depressziót majdnem mindig külső esemény váltja ki. Ezért segítségképpen bemutatjuk a leggyako-ribb okokat, hogy fellépésükkor ne legyünk tehetetlenül kiszolgáltatva a lehangoltságnak.
1.) Csalódás
…a csalódásokat leggyakrabban az embertársak okozzák, akik túlterheltségük, testi kimerültségük vagy más okok miatt ingerültek, meggondolatlanok, illetve barátságtalanok. Ha valaki jobban szereti magát, mint aki megsértette, bosszús lesz, kedvetlen, gyorsan lelohad a jókedve, tehát egy enyhe depresszió alakul ki nála. Ha aztán teret enged ennek a fájdalomnak, az gyötrődéssé, végül kétségbeeséssé terebélyesedhet.
Minél jobban szeretjük azt, aki elutasít, annál nagyobb a kedvetlenségünk. Mindannyian vágyódunk megbecsülés után, ennek következtében a szeretett személlyel szemben lép fel a leghevesebb depresszív reakció. Nemrég egy újság arról a családapáról írt, aki tanító volt, és akitől a felesége váratlanul elvált, hogy máshoz menjen férjhez. Ez a férfi annyira elfoglalt, hogy nem vette észre, mennyire elégedetlen a felesége a házasságukkal. Ezt mondta: ’Majdnem egy évig tartott, amíg el tudtam fogadni a tényeket. Mielőtt a feleségem elhagyott, nem ismertem a depressziót. De hirtelen kihúzták a talajt a lábam alól. Hetekig csak azt kívántam, bárcsak meghalnék.’ A magabiztos férfiak depresszióját ilyen élmény is okozhatja.
2.) Az önértékelés hiánya
3.) Hamis mértékek
4.) Ambivalencia (ellentétes érzelmek együttes jelentkezése)
5.) Betegség
6.) A test működési rendellenességei
7.) Szülés utáni depresszió
8.) Túlhajtott szellemi tevékenység
9.) Elutasítás
1o.) Túlzott célkitűzések is okozhatnak depressziót
Néhány évvel ezelőtt elolvastam egy pszichiáter cikkét, aki saját álláspontját bírálta: két éven belül depressziós betegei 5o-7o%-ának segített pszichiátriai kezeléssel, de azok 5o vagy 70 %-a, akik lelkigondozóhoz, praktizáló orvoshoz vagy jóbaráthoz fordultak, ugyancsak 2 éven belül javulást tapasztaltak.
Persze ez nem azt jelenti, hogy a depressziós ember nem szorul segítségre, de sok olyan tanácsadó, aki 25 évnél hosszabb ideje gondoz betegeket, nincs meggyőződve arról, hogy a pszichoterápiának minden kérdésre lenne felelete, ellenkezőleg, néha kifejezetten károsnak ítélik a csoportkezelést, az ’érzékenység-terápiát’ és más, mostanában propagált humanista módszereket.
Egy 30 éves, egyedülálló asszony pszichoterápiás kezelésre ment depressziója miatt. Egy csoportterápián úgy megváltoztatták ’korlátolt’ nézeteit, hogy 14 napon belül négy férfival létesített testi kapcsolatot. Amikor eljött hozzám, nemcsak depresszióban szenvedett, hanem szinte összeroppant bűnei alatt. Azonkívül terhes volt. Ezért a gyógymódért 75 dollárt kértek tőle. Kell, hogy legyen ennél jobb megoldás. (52. old)
AZ EMBER NÉGY ALKOTÓRÉSZE
1.)A test. Halálunkig sok pénzt költünk rá, pedig ez a legkevésbé fontos rész, mert csak akkor működik jól, ha a többi egészséges. Később látni fogjuk, hogy testünket a lélek irányítja. (Aminthogy ugyancsak lélek, a személyes ÉN, dönti el, hogy – ha krisztuskövető – a szellem, az isteni vezetésnek hatására, a testies természet igényeit ne hagyja érvényesülni. – M. Z.)
2.)Az érzelmek. Az emberi természetnek 3 alkotórészét (= szellem, lélek, test ezek. LaHaye – mint látni fogjuk – az érzelmeket a szívvel azonosítja. Mások szerint a lélek alkotóelemei az értelem, érzelem és akarat, és a szívet a lélek mindhárom eleme és a lelkiismeret teszi ki. Ezért Witness Lee pl. a szívet nem tartja negyedik alkotórésznek. – M. Z). A legkevesebb megértés az érzelmeknek jut. Pedig minden ember érzékenyen reagál a szeretetre és a gyűlöletre; ismerjük a „szív” fogalmát, az érzelmek központját, aminek persze semmi köze az anatómiai szívhez. A tudósok érzelmi központról beszélnek. Úgy látszik, ez a lelki kapcsolótábla elektronikusan minden szervvel együttműködik. Mielőtt a test megmozdulna, előbb itt történik valami. Ennek a központnak az állapota tehát az egész testre kihat. Ha valaki érzelmileg kiegyensúlyozott, teste normálisan működik. Ha azonban szíve, azaz érzelmi központja kilendül az egyensúlyból, az testében is jelentkezik.
Mindannyian ismerjük a „pszichoszomatikus betegség” kifejezést. Az orvosok szerint ma a
testi megbetegedések 70-85%-át érzelmi zavar okozza. Belső feszültségek által komoly beteg-
ségek keletkeznek, szívbajok, magas vérnyomás, gyomordaganatok, asztma és az izületi gyul-
ladás néhány formája. Dr. S. I. McMillan kiváló könyvében: „Elkerülhető betegségek”, számos
pszichoszomatikus betegséget ír le. Ezért érezheti magát a depresszív ember testileg is beteg-
nek, ha depressziója sokáig tart.
Az érzések nem maguktól keletkeznek, hanem gondolataink nyomán lépnek fel. Képzeljük el,
Hogy hirtelen arra kérnek, álljunk oda egy nagy hallgatóság elé és tartsunk beszédet. Ha ez ne-
künk szokatlan, mérlegelni kezdünk, és félelmeink keletkeznek. Ezek az érzések változásokat
okoznak testünkben, izgatottak leszünk, talán térdeink is reszketnek, szájunk pedig kiszárad,
mert a nyálmirigyek összehúzódnak. Az is lehet, hogy a hangunk cserbenhagy és csak éles vagy
magas hangokat tudunk kiadni. Így a lelki feszültség láncreakcióként egész testünket átjárja.
3.)Az emberi értelem. (…)
Még látjuk majd, hogy a depresszió, mint érzés, akadályozza a normális testi működéseket. Érzéseink gondolatokra vezethetők vissza, így a lehangoltság mögött is általában található egy megrögzött gondolatmenet. Ahelyett, hogy a depresszió kimenetelét vagy tüneteit (apátia, alvási zavarok, stb.) kezelnénk; vagy az érzelmek felől közelítve, pótolni igyekeznénk a szeretet tárgyait; szaktanácsot vagy pszichés hatást kiváltó gyógyszereket adnánk, a problémát egyszer s mindenkorra csak akkor oldhatjuk meg, ha változást tudunk elérni a gondolati felépítményben. Az ember gondolkodásával van a baj! De hogyan tudnánk irányítani azt, ami alapvetően irányíthatatlan?
A szellemi terápia
(Nyilvánvalóan a sorszámozást tekintve ez lenne a 4-es, ám végső soron a legfontosabb alkotórészünk. – M. Z.)
Némely embernek van elég belső ereje, hogy leépítse negatív vagy káros gondolatrendszerét, és így pozitív érzéseket ébresszen magában, amelyek aztán normális testi működést eredményeznek. De nem sok ilyen ember van. Legtöbbűknek külső segítségre van szüksége. Aki keresztyén szellemi természetét is tagadja, lelki gyengeségének rabszolgájává lesz. Azoknak az embereknek a zöme, akik hozzám fordultak, nagyon csekély eredménnyel, vagy eredmény nélkül vettek igénybe gyógyszeres vagy sokk-kezelést, illetve pszichoterápiát. Rajtuk csak a szellemi terápia segít.
Egy hivatásos boxoló soha nem menne a ringbe bekötött szemmel, vagy netán összekötött karokkal. Mégis, képletesen szólva, ez a helyzet napjainkban a nem hívő emberek esetében. Mivel szellemi természetének nem tulajdonít jelentőséget, vak arra a nagy erőforrásra nézve, amivel le tudná győzni a lehangoltságot, félelmet, haragot és érzelmi életének egyéb, káros hatású zavarait. (56. old.)
Mit jelent, ha Jézus Krisztus irányítja az életünket?
1.) Bocsánat 2.) Békesség 3.) Erő 4.) Öröm 5.) Életcél 6.) Bizalom
Bár már egész fejezetet szenteltünk a depresszió okainak, a leglényegesebb kiváltó okokkal ezután foglalkozunk. Ezt nem nehéz megérteni. Ha ugyanis az ember nem fér hozzá az ebben a fejezetben említett szellemi erőforráshoz, akkor nem képes ezekkel az elsődleges okokkal megbirkózni. Most pontosabban vizsgáljuk meg ezeket, és azt a terápiát, amit Isten ajánl. (66. old.)
Egyik istentisztelet után a gyülekezetünk szemorvosa a következőt mondta: ’Múlt héten olvastam egy orvosi lapban, hogy a zöldhályog kialakulásának fő oka a felgyülemlett agresszió.’
Bármilyen súlyosak is azonban a harag következményei testileg, lelkileg; mégsem hasonlítható- ak ahhoz a pusztításhoz, amit a szellemi területen végez. Az Efezus 4,30-32-ben ezt olvassuk:
’Meg ne szomorítsátok Isten Szent Szellemét, amivel el vagytok pecsételve a teljes váltság napjára. Minden keserűség, bosszúság harag, kiáltás és káromkodás kerüljön kivetésre közü-letek, minden gonoszsággal együtt. Sőt, legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasok, és bocsássatok meg egymásnak, mint ahogy Isten is Krisztus által megbocsátott nektek.’ Ha felte-szem a kérdést: hogyan szomorítjuk meg a Szent Szellemet, bizonyára egy sereg nyilvánvaló bűnt sorolnánk fel, mint például a házasságtörést, gyilkosságot. Ezekből a versekből mégis az derül ki, hogy a Szent Szellem megszomorodásának sokkal inkább a haragos gondolat és indulat az oka.(…)
Több keresztyén küszködik az agresszivitással, sokkal inkább, mint bármely más bűnnel, és valószínűleg itt szenvednek legtöbben vereséget. Pedig ez erősen korlátozza Isten uralmát az életükben; megszomorítja a Szent Szellemet, és szellemi életüket elsorvasztja. Pszichés betegségeink keletkezhetnek, és Isten sem tud igazán használni bennünket.
Isten gyógymódja
Isten nélkül az ember nem talál értelmes gyógymódot az agresszivitásra. Egyszer egy fiatalember jött a rendelőmbe, és elmondta, hogy már hatszor volt pszichiáternél. A diagnózis így hangzott: ’Ön gyűlöli az anyját.’ Gyomorgörcsei, és házasságában nehézségei támadtak. Megkérdeztem tőle, miért jött hozzám, ha már megtudta a pszichiátertől, mi a baj. Szomorúan válaszolta: ’A pszichiáter rámutatott ugyan a problémára, de megoldást nem tudott adni.’ Ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen Isten ereje nélkül nincs megoldás az agresszióra.
A ’Readers Digest’ egyik cikkében tipikus tanácsot adott egy pszichiáter: a haragra hajló ember keresse meg, mi váltotta ki agresszióját, és próbálja meg azt a jövőben elkerülni. Aki nem akarja igénybe venni Isten erejét, általában a menekülésben keres szabadulást. Megkérdezhetnénk egy pszichiátert, mit tegyünk akkor, ha feleségünk, gyermekeink, hivatásunk, szomszédaink, sőt egész környezetünk váltják ki a haragot. Lehetetlen ugyanis minden zavaró körülményt kikerülni. Isten ennél jobb megoldást kínál. Gondoljuk végig a következő 5 pontot! Több száz embernek volt ez már segítségére.
1.) Ismerd el, hogy a haragod bűn! Amíg mentegeted magad, nem lehet rajtad segíteni. 25 év tanácsadói tevékenységem alatt megismertem, minden ide vonatkozó magyarázkodását. Az egyik beteg így panaszkodott: Sajnos ingerlékeny természetű vagyok. Egy missziói társaság egykori munkatársa, akit agresszivitása miatt zártak ki, ezzel érvelt: Szíriai származású vagyok, apám, anyám, sőt az egész családom hajlik a haragra. Volt, aki ezt mondta: Apám és anyám az agresszív magatartástól gyomordaganatot kapott, sőt testvéreim is szenvedtek miatta – hogyne lennék hát én is agresszív? Bár mindezek az emberek hamisan értékelték helyzetüket, mégis meg tudom érteni őket, mert 36. életévemig én is arra hivatkoztam, hogy skót, francia és ír elődeim miatt vagyok indulatos.
De ez csak menekülés, hamis út, amivel bűnös voltunkat leplezzük. Ha az ember nem nevezi bűnnek a haragját, és nem hagyja abba a mentegetőzést, akkor reménytelen a helyzete. Évek során sok agresszív emberrel volt dolgom. Sokaknál azonban semmi eredményt sem értem el. Valamennyiüknél volt egy közös vonás: nem akarták elismerni, hogy hajlanak a haragra, és hogy mentegetik bűnüket. (…)
Mint tanácsadó, mindig újra hallom: Ha a férjem megváltozna, nem lennék haragos. Vagy: Hiszen a feleségem ingerel fel. Ezek az emberek még nem tanulták meg, hogy a győzelem mások magatartásától függetlenül, egyedül Krisztuson alapszik.
2.) Valld be Isten előtt, hogy a haragod bűn!
3.)Kérd Isten, hogy vegye el agresszív magatartásodat!
4.) Adj hálát Istennek irgalmáért, kegyelméért és erejéért!
5.) Valahányszor haragszol, alkalmazd a fenti négy pontban leírtakat (70-72. old).
Önsajnálat és depresszió
Most érkeztünk el a depresszió legfőbb okához. Semmi nem vált ki olyan gyorsan és olyan súlyos depressziót, mint az önsajnálat. Ha a betegségnek ezt az okát állítom a beteg elé, tiltakozik: Én nem sajnálom magam! Lehet, hogy másoknál így van, de nálam soha! Egyikük dühösen válaszolta: Segítséget vártam Öntől, de látom, egyáltalán nem érti a problémámat! Némelyek sértődötten távoznak, becsapva az ajtót maguk mögött.
Az igazság fáj – mint a sebészi beavatkozás. A daganatot nem lehet fájdalommentesen eltávolítani. Érzelmeink síkján is így van ez. Amint páciensünknek megmutatjuk az önsajnálat daganatát – ellenáll. De így semmi sem változik. Számolok vele, hogy ebben a kérdésben a beteg nem ad igazat nekem. Az ő helyzetében túl sok elhordozni ezt a csúnya feltételezést. Szívesebben venné, ha részvétünket fejeznénk ki, gyógyszert adnánk, vagy másokat tennénk felelőssé a betegségéért (…)
Akik nem akarják nehéz helyzetüket az önsajnálatra visszavezetni, mentegetőznek. Nagyon művelt betegek így érvelnek: Ez túl egyszerű. Minden sokkal bonyolultabb. (Lehetetlen nem gondolni itt a megváltás kegyelméért járulhatás gyermeki egyszerűségét elutasító magatartásra!) Mások tiltakoznak az olyan tanácsadó ellen, aki ezt a magyarázatot adja betegségükre. Pl. egy asszony hét éve depressziós, de állhatatosan tiltakozik az ellen, hogy eljöjjön hozzám. Barátainak megmagyarázza: Csak azt mondaná nekem, hogy sajnálom magam, de én tudom, hogy ez nem igaz, az én problémám sokkal mélyebb. Már évekkel ezelőtt meggyógyulhatott volna, ha elfogadná, hogy problémájának az önsajnálat a gyökere. (74. old.)
A depresszió képlete
Érzelmi problémát ritkán lehet egy képletre redukálni, a depressziónál azonban ez lehetséges:
SÉRTETTSÉG
vagy
MEGBÁNTÁS + DÜH X ÖNSAJNÁLAT = DEPRESSZIÓ
vagy
VISSZAUTASÍTOTTSÁG (MELLŐZÖTTSÉG)
Ennek a képletnek az érvényessége már sokszor beigazolódott. Mobielből Atlantába repülve, két üzletember ült mellettem, és egyikük, miközben írtam beleolvasott. Bocsásson meg kérem, tudna nekem valamilyen magyarázatot adni a tartós lehangoltságra? A feleségem egészen az ezüstlakodalmunkig nem ismerte a depressziót, de 8 évvel ezelőtt, legkisebb gyermekünk születése után búskomorság lett úrrá rajta. Egy vagyont költöttünk már szakorvosokra és elektroterápiára, de a helyzet egyre rosszabb, sőt lassan én is búskomor leszek.
Megkérdeztem tőle: Akart a felesége 8 évvel ezelőtt gyermeket? Nem – egész terhessége alatt haragudott, és soha nem bocsátott meg nekem. Ennél az asszonynál a depresszió képlete a következő:
NEM KÍVÁNT TERHESSÉG + HARAG + ÖNSAJNÁLAT = DEPRESSZIÓ
Hogy a depressziója nem múlt el, hanem súlyosbodott, azt bizonyítja, hogy nem hormonális zavar, hanem önsajnálat volt az oka. A férj depressziójának képlete pedig:
DEPRESSZÍV ASSZONY + BOSSZÚSÁG + ÖNSAJNÁLAT = DEPRESSZIÓ
Feleségemmel egy előadásról repültünk haza San Diegoba. A csinos stewardess figyelte, ahogyan a könyv kéziratán dolgozom. Végül győzött a kíváncsisága és megkérdezte: Ön nagyon gyorsan ír. Mi lesz ez? Megmondtam neki a témát: A depresszió és legyőzése. Gyorsan írja végig, hogy mielőbb elolvashassam! Hogyan? Ön 22 évesen depressziós – csodálkoztam. Bosszúsága azonnal előtört: Repülőtársaságunk semmiről sem gondoskodik. Nincs elég személyzetünk, kevés az élelem, utasainkat nem tudjuk megfelelően kiszolgálni. Megmagyaráztam neki a képletet: Bosszúság + önsajnálat = depresszió – mire ő így felelt: Ó, majd, ha a tengerparton fekszem és hallgatom a tenger morajlását, rendbe jövök. Ez jó lesz lestrapált idegeimnek. Kénytelen voltam rámutatni, hogy keserűsége csakhamar túlzúgja majd a tenger morajlását, ha nem szűnik meg önmagát sajnálni. De épp ezt nem tudom, hogyan kell – bökte ki. Én pedig beszéltem neki Jézus Krisztusról, aki hamis gondolkodásmó-dunkat meg tudja változtatni.
Az önsajnálat és a belőle származó depresszió nincs bizonyos embercsoportokra korlátozva: diplomások és kevésbé iskolázottak is beleesnek. Ismerek egy kiváló tudóst, már világhírű, de búskomor. Doktorátusa után a fiatalember nagy tehetségként indult, híres lett és ragyogó jövőt jósoltak neki. De házassága nem volt jó, és lassanként ellenséges érzelmek fejlődtek ki benne feleségével szemben, amelyek aztán önsajnálathoz vezettek. Egy idő után már nem érdekelte semmi. Évek múlva jött hozzám tanácsadásra. Ez a tehetséges ember csak néhány cikket írt, egy könyvet sem fejezett be, eljátszotta élete alkotó lehetőségeit. Természetesen a feleségét hibáztatta. Végül el kellett ismernie, hogy nem a felesége volt az oka ennek. Olyan sok időt töltött önmaga sajnálatával, hogy nem maradt ereje az alkotó munkára.
Még egy tipikus példa. Egy asszony jött a rendelőmbe, és így sóhajtott: Nyolc hónapja mentem férjhez, és érzelmileg teljesen elhidegültünk. Ez a csinos fiatalasszony egy jóképű, csinos emberhez ment férjhez. Nagyon szerelmesek voltak egymásba, és örömmel készültek az esküvőjükre. Néhány hónap múlva viszont az asszony depressziós lett, olyannyira, hogy a férje sem érdekelte már. Az előzmény: mostohaanyja 14 éves korában azt fogta rá, hogy szexuális kapcsolatai vannak. Két idősebb testvére házasság előtt laza erkölcsi életet élt, és sok szégyent hozott a családra. A hamis vád miatt elhatározta, hogy >>érintetlenül megy férjhez<<. De amikor jövendőbelijével eljegyezték egymást és a házasság napját is kitűzték, engedett a fiú kérésének, és esküvőjük előtt néhányszor együtt aludtak. A fehér menyasszonyi ruha juttatta eszébe, hogy már nem érintetlenül köt házasságot. Minél többet gondolt erre, annál bosszúsabb lett. Nem önmagát, hanem kizárólag a férjét hibáztatta. Az önigazolás normális védekezési forma, hiszen könnyebb a másikat okolni, mint a közös bűnt vállalni. Ellenséges magatartá-sából hamarosan önsajnálat ébredt, végül depressziós lett. Az orvos által felírt gyógyszerek csak rövid ideig hatottak. Bocsánatot kellett volna kérnie Istentől és a férjének is megbocsátani, csak így lehetett remény a gyógyulásra. Végre megtette, és így nemcsak búskomorságától szabadult meg, hanem újra tudta szeretni a férjét. Házasságuk ezután mély kapcsolattá fejlődött.
Nem a körülményeid megváltozására van szükséged
A legtöbb ember szilárdan meg van győződve arról, hogy depressziója véget ér, ha megváltoznak a körülményei. De ez a változás csak rövid ideig tart. Ha a gondolkodásmódja nem változik, újra megjelenik a depresszió. Egy asszony, aki a negyedik házasságában él, megvallotta nekem, hogy valójában az első volt az igazi. Mivel mind a négy férje mellett depressziós lett, végül belátta, hogy vele van a probléma.
Az önsajnálat bűn
Az önsajnálat a mentegetőzés és az önigazolás álarca mögé rejtőzik, amit, ha leveszünk, ott marad csupaszon és megmutatkozik a gondolati bűn. Úgy látszik, sokan nem éreznek lelkiismeretfurdalást emiatt, bár a házasságtöréstől és a paráznaságtól visszariadnának.
Az önsajnálat nem fogadja el azt a bibliai alapelvet, hogy Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van (Róm 8,28 ). Nem az áll itt, hogy minden jó, hanem hogy jóra munkálnak a dolgok. Ez nagy különbség. Isten mindent jóra fordíthat az életünkben, és szeretné, ha nehéz problémáink közepette Tőle kérnénk vezetést. Kikerülhetetlenül kegyelmet kell kérnie annak, aki felismerte, hogy önsajnálata bűn. Minél inkább növekszik a hitben, minél intenzívebben tanulmányozza az Igét és engedi, hogy a Szent Szellem munkálkodjon benne, annál hamarabb szabadul.
Befogadtad Jézus Krisztust? Isten gyermeke vagy? Ha Isten családjába tartozol, van mennyei Atyád, aki nemcsak gazdagon ellát, hanem életed apró részletei iránt is érdeklődik. Az Úr Jézus szava szerint Ő az az Isten, aki még a hajunk szálait is megszámlálta, aki számon tartja a verebeket is, aki a mezők liliomait alkotta. Ha Isten a mezőnek füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vetik – így ruházza, mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek (Mt 6,30). Mi, keresztyének ne veszítsük szem elől, hogy Isten érdeklődik életünk minden részlet iránt, és győzelmet akar adni nehézségeink fölött. (…)
Legyen mindannyiunk vigasza, hogy nehézségeink elmennek az Atya előtt. Ez azt jelenti, hogy még mielőtt szembetalálnánk magunkat a problémával, Ő már eldöntötte, hogy el tudjuk-e azt hordozni vagy sem,, és kezeskedik arról, hogy a kísértéssel együtt a kimenekedést is megadja. Aki nehéz helyzetbe jut, annak világosan döntenie kell. Vagy dühvel, keserűséggel reagál, és átadja magát az önsajnálatnak, ami aztán búskomorsághoz vezet, vagy pedig feltekint Istenre, mennyei Atyjára, és hálát ad Neki hittel az Ő erejéért és kegyelméért. Ez az Istenre való ráhagyatkozás megerősíti a próba kiállására. A két lehetőség valamelyike mellett kell tehát dönteni, de abban mindenki biztos lehet, hogy ha az önsajnálatnak adja át magát, kikerülhetetlenül depresszióssá válik. (81. old)
A depresszióra hajló embernek az a fő baja, hogy gondolatmenete túlságosan önmagára összpontosult. Életében mindent az ÉN szempontjából ítél meg. Így aztán a legkisebb sértés vagy nehézség miatt is lehangolttá válhat. Csak, ha bűnnek ismeri el az önsajnálatot, és szembefordul vele, akkor nyer tartós győzelmet ezek fölött a csalárd szokások fölött, melyek szellemileg, lelkileg és testileg is tönkreteszik. (84. old.)
Az önsajnálat legyőzése
1.Ismerd fel, hogy önmagad sajnálata bűn. „Tegyetek mindent morgás és zúgolódás nélkül” (Fil 2,14)
Az első lépés, ami az önsajnálat rabságából megszabadít, hogy bűnnek ismerjük fel. Ez bizonyára a legnehezebb is, mert emberileg nézve nagyon könnyű önsajnálatunkat igazolni. De az önmagunk iránti szánalom és mások vádolása – sértés, visszautasítás vagy tragikus események miatt súlyos gondolati bűn, ami tönkretesz. Ha az önsajnálatot nem nevezzük egyszerűen bűnnek, akkor soha nem fogunk megszabadulni tőle! Ha igazoljuk, hasonlítunk az alkoholistához, aki ittas állapotát tagadja. Nem lehet egy begyökerezett szokástól megszabadulni, ha valaki nem kész annak a bevallására, hogy az rossz, és függ tőle.
Ne próbáljuk önsajnálatunkat soha mentegetni. Emberileg nézve ez lenne az egyszerűbb. Talán szüleink nem fogadtak el, vagy valaki visszaélt a bizalmunkkal. Lehetséges, hogy előbbre jutási lehető-ségek nélkül állást vállaltál, vagy önző, együttérzésre képtelen, figyelmetlen házastársad van. Talán testi korlátozottságod miatt legkedvesebb embereidtől elszakítva kell élned. Ha pusztán emberileg nézzük, számos más probléma is oka lehet az önsajnálatnak, de egyben biztos lehetsz: minden önsajnálat depresszióhoz vezet.
Ezenkívül a hitetlenség bűne, amiből önsajnálatod kinőtt, akadályozni fog abban, hogy igénybe vedd Isten erejét. (…)
2.Valld meg bűnként az önsajnálatot. (…) Mennyei Atyánk irgalmas Isten, aki mindig kész megbocsátani, ha a bűnt az Ő Fia, Jézus Krisztus nevében vétkünknek ismerjük be. Ez a szó: BEISMERNI – azt jelenti, ISTENNEK IGAZAT ADNI. VÉTKEZTEM, AZ ÖNSAJNÁLATNAK TERET ENGEDTEM.
3.Kérj Istentől győzelmet az önsajnálat fölött (…) Ha valaki Jézus Krisztust befogadja az életébe, új, belső erőt nyer, amely győzelemre segíti minden régi szokása fölött (2Kor 5,17). Az emberi önfegyelmezést tiszteletben tartva, mégis azt kell mondanunk, hogy a legtöbb keresztyénből hiányzik az a jellemszilárdság, amellyel elutasíthatná az önsajnálatot.
4.Minden helyzetben adj hálát Istennek! 1Thesszalonika 5,18 írja: „Adjatok hálát mindenért, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztusban tinektek” (Az Egyszerű fordítás közérthetőbb: „Minden helyzetben adjatok hálát Istennek – mert ez az Isten akarata Jézus Krisztusban” – M. Z.) Ettől a lépéstől függ a győzelem. Ha nem vagy hálás minden helyzetben Isten segítségéért, és nem vagy engedelmes parancsi iránt, akkor az önsajnálat visszajön, és a depressziónak új táptalaja lesz. Fel kell ismernünk, hogy mindenért hálát adni két okból is fontos. Egyrészt, hogy szellemi keresztyé-nek legyünk, másrészt – s ezt még egy későbbi fejezetben látni fogjuk – mert ez által lelkünkben gyógyító erők szabadulnak fel. Nem mindig vagyunk képesek rá, hogy Istennek hálát adjunk magáért a helyzetért, de fontos, hogy hálát adjunk ebben a helyzetben is!
Nem minden imádság segít
Furcsán hangzik talán, hogy a depressziós emberek nagy százaléka gyakran imádkozik. Nemkívána-tos magatartásuk – megszokott önsajnálat és állandó elégedetlenség – miatt még legjobb barátjuktól is elidegenednek. Csak panaszkodnak, és ez a legszorosabb barátságot is megterheli. Végül úgy néz ki, hogy már csak Isten érti meg őket. A súlyosan depressziós, elkeseredett ember természetesen hajlik arra a gondolatra, hogy Isten sem törődik már vele.
Talán azon is csodálkozni fogunk, hogy nem minden imádság jó imádság. Sok, imádságnak nevezett kérés káros, mert Isten akaratának nem felel meg. A legtöbb depressziós ember igényli, hogy haragját kifejezze, és önsajnálatát szavakba öntse. Ez nemcsak lelkileg, hanem szellemileg is súlyos következ-ményekkel jár. (…)
Egy lelkész barátom az imádság kérdésével kapcsolatban beszélt egy felmérésről, amit tanulmányi ideje alatt végzett. A felmérésben olyan emberek vettek részt, akik búskomorságban szenvedtek, de közel álltak a keresztyén hithez. Az embereket 3 csoportra osztotta: az 1. csoportot egyénileg és csoportosan is gondozták közös imádkozással, a 2. csoportot helyes imádkozásra tanították, a 3. csoport tagjai pedig egyenként imádkoztak otthon. Néhány hét múlva a gondozottaknak csaknem 50%-a jobban lett. 85%-a javult azoknak, akik hetenként, irányítás alatt közösen imádkoztak, viszont azoknál, akik vezetés nélkül imádkoztak, nem állt be javulás, sőt némelyek rosszabbul leettek. Kiderült, hogy ezek közül többen még imádságukban is magukat sajnálták. Így természetesen rosszabbodott a depressziójuk. (88-89. old)
(…) A hála nélküli imádság káros lehet, esetleg búskomorrá tesz. (…)
5.Adj minél több helyet a Szent Szellemnek. „Ha ti, akik gonoszok vagytok, tudtok fiaitoknak jó ajándé-kot adni, mennyivel inkább ad a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik tőle kérik” (Lk 11,13).
Aki felismerte és beismerte bűnét, annak az Úr megbocsátott, s elvette az önsajnálatát. Most már egyre több helyet adhatsz az életedben a Szent Szellemnek. Sokszor kérdezik tőlem: „Hányszor kell betelnem a Szent Szellemmel?” Erre így válaszolok: „Valahányszor tudatára ébredsz annak, hogy belsőleg üres vagy” (vö. Ef 5,18 ).
6. Ha ismét önsajnálatba esel, menj újra végig ezeken a pontokon! A pedagógusok hangsúlyozzák, hogy az ismétlés segít a tanulásban. Tapasztalatom szerint ez igen lényeges lépés, ha egy szokás fölött uralkodni akarunk. Nem reális azt várnunk, hogy önsajnálkozó gondolatmenetünk azonnal eltűnik. Ezt a gyakorlatot sokszor kell alkalmazni, hogy végleges győzelemre jussunk. (…) /9o. old/
Van igazság ebben a mondásban: „Aki nem bocsát meg, az meghal.” Az emberi szív úgy van teremt-ve, hogy egy másik személlyel szemben érzett hosszas keserűség vagy gyűlölet végül tönkreteszi.
Naponta újuljon meg gondolkozásod. (…) Minden bölcsesség Istentől és a Bibliából adatik.
Imádságban is próbáld ki az építő gondolkozás erejét naponta!
a.)Fogadd el, hogy Isten teremtménye vagy
b.)Fogadd el Isten bocsánatát a bűneidre!
c.)Adj hálát a gyakorlatban Isten jelenlétéért
d.)Gondolj mindig újra arra, hogy Isten megváltoztatja életedet
e.)Hittel állítsd szemed elé legfontosabb céljaidat
f.)Gondolatvilágodat építő módon formáld! Hívő ember életében nincs helye negatív gondolatoknak. Mivel Isten erejével kapcsolatba kerültünk, nem gondolhatunk másra, mint reményteljes jövőre. Kerüld a morgó, panaszkodó és kritizáló embereket, és ne utánozd őket!
(…) A destruktív gondolkozás: pesszimizmus, zsörtölődés, kritika és pletyka nemcsak káros, hanem ragadós is. Az ilyen rossz gondolatok megerősödnek, ha kimondjuk őket. Ezért én mindig pozitív dolgokról igyekszem gondolkodni és beszélni. A Biblia világos intése így hangzik: „Továbbá testvéreim, gondolkozzatok mindazon, ami igaz, becsületes, igazságos, tiszta, szeretetreméltó és jó hírű..” (Fil 4,8 ).
g.)Számoljunk vele, hogy Isten túláradó életet készített nekünk és átfogó terve van a te életeddel is (kiemelés tőlem – M. Z.).
(…) Isten meg akarja adni, amire szükségem van, és betölti kívánságaimat, ha azok megfelelnek az életemről alkotott tervének. (…)
Ne korlátozzuk Istent hitetlenséggel, hanem számoljunk azzal, hogy Ő csodákat is tehet. Gondoljunk arra, hogy hitünk szerint cselekszik. (…)
h.)Keressük először Isten Országát! (…) Adjuk szívünkben az Őt megillető első helyet Istennek, juttassuk ezt kifejezésre a dolgokkal szembeni magatartásunkkal, és Isten meg fog áldani mindazzal, amire szükségünk van, úgy, hogy ez túlhaladja majd kéréseinket és elképzeléseinket.
i.)Bocsásd a másokért való szolgálatodat Isten rendelkezésére! (…) Aki Istennek szolgál, miközben másoknak segít, az kénytelen másokra gondolni. Meg vagyok győződve arról, hogy Isten úgy alkotta meg az emberi lelket, hogy csak akkor van önmagával békessége, ha másokon is segít. Ennek a szolgálatnak nemcsak örökkévaló jutalma lesz, de ebben az életben is mélységes megelégedettséget ad. (…)”Adjatok, nektek is adatik, jó mértéket, színig teltet, megrázottat adnak a ti öletekbe, mert amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek” (Lk 6,38 ). „Aki megtalálja az ő életét, elveszíti azt, és aki elveszti énérettem, az megtalálja azt” (Mt 10,39). Ha tényleg meg akarsz szabadulni a depresszióból, akkor ne féltsd az életedet, hanem add oda.
j.)Adj hálát mindenért! (…) A Szent Szellemmel megtelt ember mindig hálás, és ezért egyszerűen nem tud depresszióssá válni. (…) Ha hiszünk és bízunk abban, hogy Ő szeret, és képes rá, hogy tegyen valamit értünk, ezt azáltal juttassuk kifejezésre, hogy mindent megköszönünk, mert ez az Isten akarata a Jézus Krisztusban mihozzánk.
Panaszkodsz, vagy dicséred az Urat?
A nehézségben tanúsított reakciónk a fokmérője szellemi érettségünknek. Szellemi életünk erősségét annak az időnek a hosszúsága mutatja, ami a csalódást okozó eseménytől addig a pillanatig tart, amikor elkezdjük Istent dicsőíteni. Ha néhány pillanat múlva örülni tudunk, szellemi embereknek számítunk, de ha egy negyed óra vagy egy óra hosszára van szükségünk, akkor még csak növekedő-ben vagyunk. Ha ennél is több, talán néhány nap is eltelik, akkor rossz az állapotunk. (…) Minél hamarabb tanulod meg Istent a nehéz körülmények láttán dicsőíteni, annál boldogabb leszel, és annál kevesebb dolgod lesz a búskomorsággal.
2oo8. március havában az összeállítást készítette: Mihálovics Zoltán
_________________ "Mindenekben hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Krisztus Jézusban tihozzátok"(1Thess 5,18 )
|