Az adminnak valószínűleg igaza van, pezseg itt az élet….
Ami a felvetésemet illeti, miszerint multiNÁCI cégekről is jó lenne beszélni ebben a náci topic-ban, hát sajnálom, hogy nem néztétek meg velem fórumozás helyett a most látott amerikai filmet, a The Corporation-t. Elég pontos lenyomatot mutat a multináci világról, azt hogy ezek a cégek bármikor, bárkinek bármit, bárkivel bármit megtesznek, csak hasznuk legyen belőlük.
Példának írom csak, hogy a Coca cola a narancs Fantát a németeknek fejlesztette ki a második világháború alatt. Ez egy germán itóka voltaképpen. A nagy italgyártó céghez hasonlóan a nagy amerikai multináci cégek mindvégig fent tartották a gazdasági kapcsolatot, és a leányvállalati viszonyt a német cégeikkel a második világháború alatt.
Az IBM leányvállalata például a lyukkártyás kis szerkentyűket fejlesztett ki, és üzemelte be azokat, amelynek a segítségével a németek a zsidókat, a keresztyéneket, és a cigányokat, szortírozták, szakszóval a logisztikájukat megoldották. Ezen gépekkel lett kijelölve a sorsuk is az embereknek. Az IBM leányvállalata óriási helyzeti előnnyel indult a háború utáni versenyben Európa szívében a piacon. Még számos USA-beli multnáci például a General Motors is kiszolgálta a németeket a nagy profit reményében.
Más téma, exrefis:
A topic-ot exrefis fél országot lenácizó elmebeli bajaival indítottam. Exrefis megerősítette azóta itt is ezenbéli lelkületét, és most engem kérdez, hogy mi a véleményem barátja net2rist szokásos linkjével. Nem kell betennem szerencsére válasz linket, hiszen endi már megtette a szívességet, és mutatgatja az antimagyar, antikeresztyén rasszizmusát, nekem nem kellett ilyen írásművet válaszul belinkelni.
Részemről egy tanulmányból idézek, és be is linkelem azt. A faji elkülönítés, elnyomás, szegregáció kiolvasható belőle, amely az USA jellemzője volt, amelynek 1964-ben lett de jure vége. Az írás lényege, hogy manapság a pozitív diszkrimináció problémáival bajlódnak az USA-ban egyfajta eső után köpönyeg módon. Másrészt érdekes, hiszen említi a numerus clausus amerikai változatát is:
Idézet:
Több mint harminc éve a faji megkülönböztetés eltörlése, illetve a faji hovatartozás alapján kialakított preferenciák fontos szerepet kapnak az amerikai egyetemekre történő felvételek feltételei között, ilyen alapon születnek meg a döntések az állami college-ok és egyetemek hallgatói összetételének és létszámának alakulásáról. A preferenciák, amelyek a faji megkülönböztetés felszámolását tűzik ki célul, már a felvételi vizsgáknál jelentkeznek, hiszen számos felsőoktatási intézményben a felvételi követelmények is eltérőek a faji, etnikai hovatartozástól függően (a felvételi űrlapon ki kell tölteni az erre vonatkozó megfelelő rubrikát). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyesek felvételt nyernek alacsonyabb eredménnyel, amíg mások jobb eredménnyel maradnak ki. (Még a XX. század elején is néhány college és egyetem numerus clausust, esetenként numerus nullust alkalmazott, és megtagadta a zsidó, a fekete bőrű diákok, a nők és más csoportok felvételét az egyetemre, függetlenül a felvételizők teljesítményétől, egyéb akadémiai eredményeiktől, és előnyben részesítette a fehér és nem zsidó származásúakat. A polgárjogi törvény ezt a diszkriminációt illegálisnak minősítette.)
http://www.oki.hu/printerFriendly.php?t ... -Igazsagos