"A szegény és az uzsorás ember összetalálkozik; mind a kettőnek pedig szemét az Úr világosítja meg."
Péld. 29:13

JERIKÓ

Áldott Orvos arra járt,
vak koldus csak kiabált,
látni akart vámszedő:
ím, meggyógyult mindkettő.

KERES A TÉKOZLÓ FIÚ

Keresem az apai házat,
erre kell lennie valahol...
Ablakban ott mécses pislákol:
valaki értem mond imákat?

.......................................


MÓRIJA

Ballag szótlanul fiával Ábrahám.
Nem siet; ó, nem a fa, csak szíve nehéz.
Kérdi is Izsák: "Honnan lesz a bárány?"
"Isten ad majd." - válaszol. Titok az egész.

Kellett még egy apostol, írástudó

Vámszedő már van; kipipálva.
Nikodémus, arimátiai József kilőve.
Gamáliel langyos. Tűz kell az oltárra.
Damaszkusznál vágtat Jézus üldözője!...

......................

MESTERÜNK

Egyszer járt vízen, csinált pénzt halszájból,
egyszer mondott fára végítéletet.
Sok embert etetett, gyógyított bajából,
sokunkat újjászült, bűnből megtérített.

TÉKOZLÓ FIÚ

Menjek? Ne menjek? Itt halok éhen;
elhagyott az összes kegyetlen haver.
Lesz ami lesz, vissza kell térnem,
otthon melózni; tán nem zavarnak el.

.......................................

AZ ÚR KÖZEL

Aki elküldött minket: Menjetek!,
Ő vár az út végén is ránk.
Akihez fölszáll az imánk,
Ő tart kezében. Nem kell félnetek.

HAZAFELÉ

A tékozló fiú hazafelé tartva
azon tépelődik, mi fogadja otthon:
gúnykacaj, megvetés, szidalom?
Próbálja foglalni szavakba,

ám imába száll a bátorsága,
megáll és letérdepel;
tudja, hogy mást nem érdemel,
jelentkezni fog hát munkára.

.............................

TÉKOZLÓ FIÚ

Hazafelé tartva azon tépelődtem:
mi vár rám otthon?
Nem gondoltam volna, egész meglepődtem,
Ki vár rám otthon!

JÖVŐKÉP

Egyetlen nyáj lesz, egyetlen Pásztor,
megszűnik az összes felekezet.
Fa, széna, pozdorja semmivé lángol,
megmarad végül az első szeretet.

..............................

JOBB RÉSZ

Jobb néha hallgatni, kimaradni
rossz, gyümölcstelen vitákból.
Sötétben sokan kiabálnak;
mécses csak csöndben világol.

REFORMÁCIÓ...

Reformáció. Magammal kezdjem.
Vissza az atyai házhoz.
"Szeretnél jó lenni?" - - "Igen."
"Akkor térdeljünk imához."

.......................

A RÉGI BIBLIÁT

Drága teológus, tudós nagy Testvérek,
vitázzatok ezer éven át!...
Mi, laikusok, kicsiny kis testvérek
lapozzuk a régi Bibliát.

LEHET A KULCS

Tombolhat gonosz, Jézus az Úr,
majd sötétségnek bealkonyul.
Mécsese hitnek világosság;
szebbé szemünket könnyek mossák.

Félni jövőtől nem nekünk kell;
mindig tehetünk jót kezünkkel.
Már saját erővel nem boldogulsz:
imára kulcsolt kéz lehet a kulcs.

MIT ÜZEN A SZENTLÉLEK

Gyermekkorban tanítottak beszédre;
vénebb korban új lecke a hallgatás.

Pünkösd előtt némán néz az ég kékje;
pünkösd után megszűnik a némaság.

Amikor már kevesebbet beszélek,
meghallhatom, mit üzen a Szentlélek.

ADÓS VOLTAM

Tízezer tálentum;
álmatlan éjjelek;
fizetni nem tudom...
Nézem a Keresztet.

................................

"SÍRJATOK A SÍRÓKKAL"

Sírni a sírókkal? Milyen segítség ez?
Hogyha mások helyett nem is szenvedhetünk,
fájdalmuk fájhat. Nézd, ez
a legtöbb olykor, amit tehetünk.

DAMASZKUSZIG

Annyira biztos voltam magamban!
Énképemet rabolta el tőlem
ez az Ember, akinél nemcsak szavakban
állt Isten országa, hanem erőben.

Ne legyen jobb nálam senki sem!
S főleg, föl ne támadjon:
ezt veszélyes hazugságnak hittem,
húsvét óta nem hagyott nyugton.

El kell hallgattatni, gondoltam,
nem akarván fölnéznem Reá.
Hajszolva a saját igazam,
üldöztem Őt hét határon át,

Damaszkuszig.

VISSZAHOZZA

Tékozló fiú most Európa,
utált s elhagyott lett az atyai ház.
Hűséges testvér, buzgón imázz,
várva, hogy ébredés visszahozza.

...................................

KÉT PRÓFÉTA

Jónásé a legnagyobb siker:
pogány várost megtérít szava.
Jeremiás teljes kudarca:
saját népe nem fogadja el.

JÓSIÁS és JEREMIÁS

Jósiás király sír. Aztán mindent megtesz,
hátha elfordítja Istenük haragját.
Jeremiás is sír; süllyedő hajót lát,
nem találva kulcsot jéghideg szívekhez.

Első tűzzel-vassal;
látszólag siker.
Nem ér semmit el
próféta szavakkal.

..............................................

JÓNÁS, JÓSIÁS, JEREMIÁS

Ninivében mindenki megtért.
Jeruzsálemben csak egy király.
Itt Jeremiás sem ért célt;
s ráfogták, hogy politizál.

TITANIC

Elhallgatott a bárzene,
recsegő roncsok éjjele;
nem gondolt arra senki sem:
temetés lesz a tengeren.

Temetünk múltat és jövőt,
jelenünk jéghegynek ütközött;
nem számolt ezzel senki sem:
végelszámolás a tengeren.

Nincs kapaszkodó, süllyedünk,
nem marad már csak a hűlt helyünk,
elmerül minden büszkeség,
reggelre néma szürkeség.

Utolsó szó jogán sírhatunk,
sós vízbe sok könnyet hullatunk;
imánkra eddig várt az ég:
"Hadd menjek, Istenem, feléd!..."

..............................................

TITANIC (2.)

Győztesnek indult, büszke volt magára;
majd ő megmutatja, nincs lehetetlen.
Túlparti öböl már hiába várta.
Jajgató kérdések kisírt szemekben.

...............................................

TITANIC (3.)

Boldogan, büszkén indult minden,
oly sokan bíztak bennem!
Nem valósult meg semmi tervem:
nem írta alá Isten.

............................................

TITANIC (4.)

Pozitív gondolat röpítette,
bízott magában, látta a célt;
nem hitt a kudarcban. De jött az este,
nagy sötétség. És jött a jég.

HA NINCS RAJTUNK ÁLDÁS

Kevés az ember bölcsessége,
erejét veszti az akarás;
térdre esve juthatunk előre.
Végünk, hogyha nincs rajtunk áldás.

Padlót kell fognunk,
hogy Isten fölemeljen;
maradék vagyonunk:
könny a szemekben.