|
Ma voltunk a vasúttörténeti parkban. Jó volt, de felejthető. Hosszú sorok, sok ember, kisvonat, nagyvonat... majd, ha kicsit nagyobb lesz Tündi, visszanézünk.
Múlt héten hozzáokoskodtam a gyülekezeti fórumunkhoz, és a válaszról, amit kaptam, támadt egy gondolatom.. vagyishogy találtam egy érdekes párhuzamot, ami biztos nem annyira korszakalkotó, demivel ide nagyjából azt írok, amit akarok, nem ússzátok meg.
Szóval.
Az én kérdésem ott az volt, hogy oké, hogy Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem, deakkor vajon ez azt is jelenti-e, hogy mivel én is ember vagyok, a belülről fakadó veszélyekre is érthető ez... vagyis hogy az rendben van, hogy nem bánthat senki kívülről, de engem ritkán szoktak más emberek megtámadni, én ha félek, akkor a kudarctól félek, ami abszolút saját hülyeségből fakad, és nem kívülről.
Erre az a kedves srác, aki eleve kezdte az egészet, azt válaszolta, hogy nem kell ezt túlragozni, Istenben bízom, nem félek, pont.
És nekemmeg eszembe jutott, hogy ez ugyanaz, mint az irgalmas samaritánus című példázat előzménye.. ott is az volt: szeresd az embertársadat! Oké-oké, persze, szeretem én, nadeakkor definiáljuk gyorsan, hogy ki az embertársam...
ugyanígy: nem félek - oké, persze, tudom, nem kell félni, deakkor definiáljuk gyorsan, hogy konkrétan mitől nem kell félni...
Deérdekes. Lehet, hogy a túl sok agyalás a baj? Nem hiszem, a gondolkodás, az egy hasznos dolog. De a szabályok, azok jó, ha nincsenek túlbonyolítva, mert minden további tagmondat egy kiskapu.
(a régi fórumban Humpa leírt egy kísérletet, már nem emlékszem pontosan, és nincs nagoyn időm visszakeresgetni, de olyasmi volt a lényeg, hogy embereket megkértek, hogy egy állítólagos másik kísérleti alanyt büntessenek egyre erősödő áramütéssel, ha rosszat válaszol... és hogy a résztvevők nagy része eljutott odáig, hogy halálos áramütést küldött. És ott is megoldás lett volna, ha az elején leszögezik maguknak, hogy semmilyen körülmények között nem fognak halálos adagot nyomni, és ezt csak azért nem tették meg, mert eszükbe se jutott, hogy valaha ilyenre vetemedhetnek...)
Már csak azt kell lekezelni, hogy a nem szabad félni, az szabály-e, vagy mi. Biztos nem szabály úgy, ahogy a 'pisilés után moss kezet' szabály. Inkább lehetőség, amit hülyeség kihagyni. Ha meg van engedve, hogy ne pisis kézzel álljak neki a napi teendőknek, akkor miért kéne mégis?
Hm.
|